A "Szigeti Veszedelem" Magyar Hosei - in Hungarian

 A „SZIGETI VESZEDELEM" MAGYAR HŐSEI  

Jenei Ferenc, 1965

source

Note: Many OCR errors

A »Szigeti veszedelem« forrásait kutató irodalomtörténeti 'vizisigálaitdkfoól ismeretes, hogy Zrínyi Miklós a költő, nem csupán Istvánffy Miklóst ,és az astroimimial foglalkozó kortárs történeti irodalmat használta fel, hanem ismerte a icsaládi levéltárának a szigeti Zrínyi Miklósra vonatkozó iratait és a költő környezetélben élő hagyományokat is, Szalay Ágoston, Barabás Samu, Komáromi András kutatásai és publikációi felhívták a figyelmet arra, hogy a Zrínyi levéltár és a hagyományok felé méltán fordult a kutató figyelnie. Segítségükkel a szágetli Zrínyi társait, a szigetvári hősökéit közelebbről, emberi mivoltukban a levéltáraikból ismerhetjük meg.

Az Országos Levéltár családi levéltáraiban kutatva felfigyeltünk arra, hogy aiz eddig közölt leveleiken kívül számos missiliís található még a szigetvári ostrom részt vevőitől. Ezeket egybevetve a már isimert adatokkal, nemcsak emberi vonásaik lettek határozottabbak, haineam fdgyelveztettek azokra a hiányokra, amelyek a »Szigeti veszedelem« többi hőse történelmi alakjának megismerését akadályozták. A szigetvári bősök névsorát tanulmányozva elsősorban szembeötlött az Istvámffy Miklóst használó Zrínyi csak húsz személyt 'Vett át Istvánffytói, a többit mellőzi és harmincnál több személy nevét említi, akik Iistvánlffynál nem szerepelnek és nem találhatók meg más nyomtatott forrásban sem.

Istvánffy nemcsak kortársa volt a szigetvári Zrínyi Miklósnak, hanem számos kapcsolata volt Szigetvárral. Ifjúságának egy szakaszát itt töltötte. De ennél közvetlenebb szál iis fűzte Szigetvárhoz. Pál nevű testvére a vár védői között volt, és ott is halt meg. Halálát a család csak később tudta meg. Istvánlffy kereste, kutatott öccse Után,5 eközben részletesen megismerte az ostrom eseményeit. így lett évtizedek múltain, amikor históriáját megírta azok legalaposabb ismerője 'és ismertetője. Értesülései megbízhatók, hitelesek. Zrínyii is ilyenekként használta és mégis az Iistváinffynál szereplő személyeket 'maisokkal cserélte fel. Mi volt ennek az oka?

Salamon Ferenc, aki a szigetvári Zrínyi Mikdósnak mindmáig egyetlen életrajzát megírta, alapvető munkájában vizsgálat alá vette azt is, kikből állott Zrínyi védőserege, milyen voltamnak létszáma, kik segítették Zrínyit a vár védelmében? 6 A várból és az Ö- és Újvárosból a török közeledtének hírére a polgári lakosság nagy része elköltözött. Nem maradt Zrínyi mellett egyetlen családtagja, még Gyöngy fia sem. A lakosság elköltözésével együtt járt a védősereg megfogyatkozása. Az már az ostrom esetére elégtelen lett. Nem segített abban a török megszállta Baranya megye Szigetvárba meinjekült lakossága sem. Ezer gyalogos toborzására ugyan volt Zrínyinek engedélye, de Károly főhercegnek ezt az ajánlatát elhárítatta, nem akart a várba német katonlaságot engedni. A külföldi zsoldosok segítségéről, mint általában a magyar katonai vezetőknek, Zrínyinek is meg volt a maga rassz véleménye, nem. akarta, hogy esetleg az idegein katonaság kényszerítse a vár feladására, minit erre már több példa volt. Ellenben gyalogos katonaságot kért az özvegy nádamétól, Nádasidyné Kamüzsiay Orsolyától, aki tanácsadói, Nádasdy Kristóf és Csányii Ákos ellenkezése ellenére teljesítette kérésiét és küldött neki.7 Tehát a várban csak magylar, illetve horvát katonaság volit. Ezek egy részét a szigetvári állandó őrség képezte. Ehhez csatlakoztak Zrínyinek, mint dunántúli főkapitánynak csapatai a Zrínyi 'várak őrségeiből összevont katonák és a Nádalsdynétól kért és kapott gyalog kiatonaság. Ezek mindössze 2000 főt sem haladtak 'meg. Tehát a vár őrsége kevés volt. Nem számíthatott a környező megyék felkelő katonaságára, ezek Miksa király győri táborában gyülekeztek.

Tehát Zrínyi Miklóssal 2000 fegyveres várta és élte át a török ostromát. S ebiből a csekély védőseiregből Istvánlffy és Zrínyi mindössze alig száz embert sorol fel, említ meg név szeirint. Istvánlffy a szigetvári ostrom elbeszéléslénél, az ostrom hőseinek tetteit szűkszavúan imondja el, nála az ostrom eseményei állanak az előtérben, és a szereplőket az egyes epizódok ismentetésiénél mem tetteikkel soroljla fel, hantom csupán csak név szerint, mint akik akkor, annál az eseménynél jelen voltak, vagy abban részit vettek. Zrínyi a történetíró szűkszavúságát feloldotta, alkotó képzetével fellazította, és az Istvánlffynál említett védők tetteit mozgalmas akcióban mutatja be. Neki szüksége volt arra, hogy eposza mozgalmas, sok történést bemutató cselekményében ne csak a kiemelkedő hőslök szerepeljenek, hanem még Zrínyinek számos katonája is. Ezért az Istvánffyban talált hősök névsorát más forrásokból megszaporította. Istvánffy Miklós a szigetvári ostrommal kapcsolatban a következő neveket sorolja fed:

Alapy Gáspár, Bajomi János, Balázs diák, Bâtai Péter, Biilka András, Bosnyák Márton, Botos Péter, Gsálky György, Gserenkó Ferenc, Dandó Ferenc, Dezső András, Espetiei Balázs, Farikasics Péter, Gerdey János, Geréczi Bertalani, Győri Mátyáis, Horváth György, Istvánffy Pál, Juiriainics Lőrinc, Kecskés György, Kobak Miklós, Medvey Benedek, Novákoivics János, Orosztonyi Péter, Orsics István, Poky Gergely, Papratovics Faríkas, Paitacsics Péter, Pribék János, Radován Jakab, Szecsődi Máié, Szerecsen Márk, Szilkó Menyhért.0 A felsorolt nevek közül Zrínyinél nem szerepein^': Bajomi János, Csáky György, Gserenkó Ferenc, Dezső András, Espetei Balázs, Geréczi Bertalan, Horváti György, Itsltvánlffy Pál, Kecskés György, Pribék János, Szerecsen Márk, Szilkó Menyhért.

Figyelemre méltó, hogy Zrínyi e tizenhárom személynek az eposz szereplői közül való kihagyásánál milyen szempontok szerint járt el. A szigeti Zrínyi udvaraiban, mint ebben az időben minden főúri udvarban számos ifjú nevelődött. Ilyen volt Bajomi János, Csáky György, Istvánffy Pál, akik Istvánffy szerint — vagy mert mam vettek részt a kirohanásban, vagy mert a váriba visszahúzódták, a vár területén és nem a falakon kívül, karddal a kézben esték el. Tehát nem Zrínyivel és csak annak halála után. Cserenkó Ferenc, Zrínyi apródja, aki az utolsó szolgálatokat teszi urainak, Geréczi Bertalannal esett fogságba, honnan a Zrínyi György váltotta ki, tehát ő is túl élte Zrínyit. Érdekes az, hogy Zrínyi a három ifjút nem állítja eposza cselekményébe, és az apród nevét sem említi. Kecskés György a (belső vár tornyában védte magát ós Nóvák Jánossal együtt megint csak Zrínyi halála után esett el. Szerecsen Márk és Horváth György egy Zrínyitől fél neon használt epizód szereplői. Ismeretes, hogy Istvánffy szerint a várból kirohanó Zrínyinek, egy a vár kapujából kilőtt ágyúlövéssel csinálnak utat. Zrínyi ezt a motívumot elejti, nála Zrínyi megjelenése elég arra, hogy előle a török, Szolimánnal együtt meneküljön. Istvánlffynál Szerecsen Márk az ágyú mellett esik el, mire Horváth áll a helyére és végzi el a lövést. Es végül Pribék János, Espeteá Balázs, Dezső András és Szilkó Menyhért menekülni akartak a váriból, de a török lemészárolta őket. Méltatlanok lettek arra, hogy Zrínyi nevüket említse.

Huszonegy magyar—horvát szereplője a szigetvári ostromnak közös ilstvánffymál és Zrínyinél. A volt hovát bán, Zrínyii Miklós mellett a huszonegy hős között találjuk a vár őrségének tisztikarát. Zrínyi halála esetiére a vár parancsnokának Alapy Gáspárt jelölte meg. Közeli rokona volt, Margit nővérének fia. Apja Alapy János a déli végiek kiváló csapatvezére. Fiatal ember még 1586-ban Alapy Gáspár, de (mégis jelentős vitézi múltja van. Már 1557- iben Fenhád basa legyőzői között harcol. Nagybátyja Papratovics Farkassal Pécs felelgetésére küldd. E vállalkozás során győzik le Siklósnál Mehmet béget. Azon kevesek közé tartozik, akik túlélték az ostromot. Török fogáíságába került, de Zrínyi fia, György kiváltotta. Később kanizsai főkapitány, horvát bán volt.

Szecsődy Máté (írják Mátyásnak is), a gyalogság parancsnoka volt. Már az 1556-os ostromban is fontos szerepet játszott, korábban pedig Kerecsenyi László szolgálatában állott, az 1556-os ostrom után birtokadományiban részesült, de továbbra is Szigetvár szolgálatában maradt. Itt élt családja, felesége és kilanc gyermeke, akik az ostroim idején is a várban voltak. — Batthyányi Ádám szolgálatában is volt egy Szecsődy. Zrínyi egyik levelében említi, hegy ura küldetésében nála járt. A Batthyányi- levéltár missilisei között több Szecsődy levele olvasható, akik a költő Zrínyi kartársa voltak. így Szeesődy István nempti kapitányé, aki az 1640—50-eis éveikben szolgálta a végeket.

A szigeti gyalogság vajidája, hadnagya volt Radovan Jakaib, akii már 1556-iban a várban szolgált. Birtoka volt a megszállott Baranyában és háza volt Szigetvarom. 1558-ban Perecskét és Szajkót kapta az 1556. évi ostrom idején tanúsított vitézségéért a királytól.

Régi szigetvári katona Bátai Péter vajda. Róla több oklevél beszél, a hódoltsági területen zsákmányt szerző, azt nyugtalanító vitéznek imoindják, akit Mehmet basa ismételten bevádolt. 14 És a szigebváiriak veterán seregéhez tartozott Dandó Ferenc és Orales István is.


A dunántúli főkapitány Zrínyi Miklós hadát 1564 május 30-án összeírta Bernieszi Pál Baranya és Tolnia megyei adószedő. Ez az összeírás része volt annak a vizsgálatnak, amelyet a pozsonyi karmára Szigetvár jövedelmének megállapítására megindított, s amit neim tudtak Zrínyi életében befejezni. Az összeírásban szerepelt több szigetvári hős is.

Patihachics Péter »Gapitaneus generalis«, aki hét lóra kapott zsoldot, s aki Zrínyi lovasainaik vezetője volt, régi katona, már 1556-^ban Korotma ostrománál kitüntette magát.

Novakoivios Iván, aki az összeírásiban Joanes Novak néven szerepel, a Iowas puskások kapitánya. 18 Ezek közé tartozott teremhegyi Bika András, akit familiárisának és kapitányának mond Zrínyi, miikor mint tárnokmester a bártfaiakhoz küldi. Kerecsényi László kapitánysága idején zászlótartó Szigetvárott. Ez időben emelik zsoldját, tizenkét forinttal többet kap és hozzá egy forgót, két lovat, két hordó bort és ötven mérő gabonát adnák neki. Szigetvár környéki birtokos, bár egy időben a Felvidéken szolgált. 1564-ibem azonban már Zrínyi szolgálatában állott.19 Zrínyi familiáris volt Medvey Benedek, aki Zrínyii küldetésében jelenik meg forrás'ainklban. Ugyanis Horváth Márk szigetvári preféktusinak izén vele 1559 augusztusában, és azt »szömkíitolyással és akasztással« fenyegeti meg. Meghökkentő az üzenet, amelyet a vitéz Horváth Márk illő méltósággal utasított vissza: »aziféle büntetésiek latrokat illetnek és latornak válók, nem illetnek engőmet, sem az ő főlsiége szolgáit, kik az én hadnagyságom alatt vannak, sem az akasztás, sem azszömkitölyás. « Zrínyii kíméletlein és durva üzenete mintha például szolgált volna Medvey Benedeknek, féil óv múltain, már Zrínyi mentegetőzik, mert Medvey Ivámczy alispánt halállal fenyegette és kérte Nádasdy Tamás nádort, hogy idézze maga elé Medveyt, akit ő maga is meg feddett.

A szigetvári ostrom első halottja Farkasics Péter, korábban Zrínyi összes várainak gondviselője, aki a költő szerint »régi betegségben« készült a halálra, »scsak azon törődik, hogy ágyon halma meg«.

Farkasich volt 1565-Jben. mikor a török Kruppát ostromolta, Zrínyi segélyhadának' vezére. Vitéz katona volt, aki »a törökkel szerencsét akart próbálni«, de Aursperger a horvátországi főkapitány, pisztollyal fenyegetve ebben megakadályozta.21 Bapratovlics Farkas Alapy Gáspárral a pécsi vállalkozás és a siklósi csata hőse, a költő a seregszemle során, csiak egy sort szán rá, csakúgy mint Zrínyi titkáránlak Balázs diáknak.

Itt kell említenünk Orosztonyi Pétert, aki úgy látszik az lSöO-as évek elején Szigetvárira került, korábban a Nádasdyak szolgálatában állott. Bár a költő egyetlen sarában említi Orosztonyi Pétert, hála az Nádasdy levéltár misislilis leveleinek, egyike a legtöbb adatból isimért szigeti hősöknek. Szenyéiríi tiszttartója a Nádasdyak nak. Szenyér, Kanizsa mellett, fontos végvár. Nádasdy Tamáshoz és annak legbizalmasabb munkatársához, birtokainak főgondvi« selőjéhez Chányi Ákoshoz ízes magyarsággal írott levelei — közel harmincat őriz a Nádasdy levéltár — rendkívül értékes dokumentumai a végbeli életnek. 1556-lban a szenyéri őrség katonái között tűnik fel, de már 1557 februárjában ő a tiszttartó. Ügy látszik azonban, hogy a nádor halála körüli éveikben Szigetvárra került, .1565-íből innen írja leveleit és a szigetvári ostrom közeledtével Zrínyivel együtt értesíti az özvegy nádoirnét a török hadmozdulatairól. 23 És a Zrínyi hadiban kelll keresnünk Jurâmes Lőrinc helyét is, alki egyike Zrínyi horvát vitézeinek.

Említettük, hogy az özvegy nádoraié, Kaniizsay Orsolya, Zrínyi klénésiéne katonákat 'küldött Szigetvár őrségiének létszáma emelésére. Eziek közé tartozott Koibáce Miklós és Poky Gergely. Kobács vagy Kovács Miklós a siklósi csata egyik Ihőse volt, aki a hardbian elesett Csered iPál után lett hadnagy. Próbált vitéze volt a Végeknek. 1554-ben már Korotnia várának prefektusa.24 A régi Árpáid-kori Polk nemzetségből származó Poky Gergely egykor Horváth Márk szigeti kapitány bíziott, hű embere szintén Nádásdylakinak szolgált.25 A Nádasdy segélyhadban volt bajnai (Bot Péter, Gerdey János; mindketten a Nádasdyákfcal familiáris viszonyban levő családokból.

Az eddig közelebbről megismert huszonegy szigetvárli hős kivétel nélkül a védősereg tisztjei sorába tartozott. Nemes emberek voltak, akik a Zrínyi vagy Nádasdy család főeimbeirszolgái közé, a nádor vagy Zrínyi ~familiá«<- jáfoa tartoztak. Anélkül, hogy Isitvánffy feudális- inemes vidáglfelifogásábam keresnők ennek a magyarázatát t.i. hogy nála csak tisztek, rangos egyének szerepelnek, csupán egyszerű tényként állapíthatjuk meg azt. Zrínyi átvette az Istivántffy közölte nevek, illetve személyek egy résziét, szerephez juttatta őket, úgyis mint katonák, csapatának vezéreit, úgyis mint eposzának cselekvő hőseit. Beleszőtte őket a Szigeti veszedelem epizódjaiba, annak regényes részleteibe, aimikor személyeiket kiválasztotta, Istvánffyt vette alapul, de ismerhette őket máslhonnan is, mert a Zrínyi-család csáktornyai levelesládáiban olvashatta a dédnagyatyja iratai között meglevő főkapitányi had összeírását, s bizonyosan hatottak rá a Somogy, Zala és Vas megyei nemesi családok körében élő hagyományok, a szigeti ostromban részt vett ősükről. Hiszen ő maga a szigetvári Zrínyin kívül a családi hagyományokból vette dédnagynénije férjét, Alapy Gáspárt. Vagy Szecsődy István a mempti kapitányt, akivel bizonyosam nemegyszer találkozott vitézi próbán, őt, mint Szecsődy Máté utóda is érdekelhette.26

Végig tekintve azokon a szigetvári vitézeken, akik Istvántfify és Zrínyi művében egyformán szerepelnek, most vegyük szemügyre azokat, akik csak Zrínyinél fordulnak elő. Ezek niávsona a következő: Badankovics Milos, Cserei Pál, Csillag György, Csontos Pál, Dell Vid, Frank András, Guzics Ambrus, Hajdú Mátyás, Huszár, Hervoics, Haszamovics, János, Joza Pál, Marko Szila, Nagy Máté, Pál, Penezich Abraham, Radivoj, Sas Fábián, Steipán Goleimi, SolymosL Sárkány György, Sár, Szlaimenoivics, Szvilojevics Antal, Talmiburás Istók, Tholinai Dömötör, Tot Balázs, Tot Bence.

Salamon Ferenc alapvető kutatásai tisztázták az Miváiniffy Históriájában szereplő hősök származását, de a költő Zrínyi hőseit nem. Rámutat arra, hogy a szíigetVári őrségben voltak Zrínyi családi vártainak őrségéből is katonák., akik horvát származásúak voltak. Ezek elöljárói között volt Fairkasics, Papratovics, Patadhlics, Orsiös, Jurandes, Radovan. Ezek katonái kiözül egyeit sem említ Isitvánffy. Ellenben horvát közrendű katonákat iktat á szigetvári hősök közé Zrínyi Miklós. Ilyen Badankovids Mi'lics, Guzics, Hervoies. Haszamwics, Klizurics, Milkiula, Marko Szila. Pemezics Ábrahám. Rádivoj, Stipán Golemi, Szlanienovics. Szvilojevios Antal. Ezleknek nevét meríthette a szerb—horvát népköltészetiből, die valószínűbb, hogy a családi levéltár száimadásaii között talált olyan jegyzékeket, amelyek Zrínyi horvát kátoná-lt foglalták írásba.

A főikapitányi hadak 1564. évi összeírásában szerepel Matthyas Hwzardy, aki három lóxta kapott zsoldot, valószínű azonos a X. énekben említett Huszárral, Ambrozius Gwzyeh két forint zsoldot kapott. A közrendű vitézek között. szerepel. Az ő nevét Guzioh Andrástól, bizaií" más barátjától is hallhatta Zrínyi.^

Zsoldjegyzekékből, összeírásokból meríthette Zrínyi Csillag György, Csontos Pál, Fnanik András, Hajdú Mátyás, János, Joza Pál, Nagy Máté, Pál, Sas Fábián, Sár, Sólymosa, Tamburás Istók, Tholnai Dömötör és Tót Bence nevét. Sárkány György, ha az ákosházi Sárkány családból származott, szintén családi hagyományként öröklődött Zrínyi korára. Sárkány István 1605—1640 között kiskomári kapitány. Ugyanebben az időiben szerepel ákosházi Sárkány János és Miklós is, Zrínyi bizonyosan ismerte őlket és tudhatott ősük szigetvári tetteiről.

Végezetül meg kell ínég említenünk egy forrást. Szigetvár lakosainak connumieriatióját, amely ugyanakkor készült, mint Zrínyi főkapitányi hadainak összeírása, 1564 május—júniusában. Ebben találjuk Tóth Balázs nevét és Cserei Pált szintén joggal sorolhatjuk ide, mert a szigetvári polgárok között olvashatjuk Chere Mátyás és Chere István nevét. Az ő rokonságúikból Ikerült ki Cserei Pál is.


És Végül nézzük a legnagyobb szigetvári hőst, Dely Videt,


Zrínyi főkapitányi seregének volt hadnagya, aki Dely Wydak néven az 1564. évi összeírás szerint öt ló tartására kapott fizetést. A szigeti védősereg legnagyobb hőse, akiintek alakjával Klaniczay Tibor nagy Zrínyi-monográfiájában alaposabban foglalkozik. Számba veszi a Deli-család oklevelekben említett tagjait, az azokra vonatkozó adatokat. Szerinte »Deli Vid« problémáját a felsorolt adatok nem tisztázzák, die minden esetre valószínűsítik, hogy a »Szigeti veszedelem« egyik legkiválóbb hőse mögött is egy — vagy több — történeti személy húzódik még«. De Szerinte valószínűnek kell tartanunk azt is, hogy ismert a költő népi éneket Deli Vidről, különbem alig hihető, hogy ilyen nagy szeréphez juttatta volna a történelmileg jelentéktelen »Dely Wydakot«. — Nádasdy Ferenc országbíró sárvári kincstárában őriztek egy kardot, aimeiyet az országbíró saját kezűleg összeállított a »Sáárváry Tárháznak Inventariom«-já szerint: Egy három pereces kötővasisal kivert ezüst kard, mely Deli Vidé volt, bagaria szíjjal csattostul boglárostul. Régi magyar főurak kincstárainak leltárait olvas'va gyakran találkozunk azokban neves történelmi személyek fegyvereivel. Különös tisztelettel őrizték azok kardjait. Volt ilyen a sárvári kincstárban is. Forgáclh Ádám, Olay Bék, Nádasdy Tamás fegyvereit említi, e velük együtt Deli Vidlét, Lehet arra gondolni, hogy az Inventárioimot összeállító Nádaisdy Ferenc már a »Szigeti veszedelem« isimeretében figyelt fiel Dely Vidtfe, és említette meg tulajdonosa szerint is kardját, de azt nem tehette volnla, ha nem lett volna köztudott a kard viselőjének széimléiye. Ha pedig Deli Vid történelmileg jelentéktelen hőse volt a végeknek, akikről csak a népköltészet emlékezett volna meg, nem Valószínű, hogy kardját a Nádalsdyak kincstárukban őrizték volna. Őt nteimioeak a népköltészet becsülte és tartotta nagyra, hanem a Zrínyi korában élő hagyomány is.


Végigtekinthettünk a szigeti őrség magyar—horvát eredetű vitézeint. Az eddigi feltevéseket bizonyítva megálliapítottuk, hogy Zrínyi Istvánfífy Históriája mellett használt más forrásokat is. Különösen a levéltárak összeírásaiból Vett neveiket, éls merített környezetének családi hagyoimányaíiból is. Kimerítette Istvánffynfak számára hasznosítható hős névsorát és mert szüksége volt nagyszabású, sok águ cselekményeihez újabb szereplőikre, azokat elsősorban a családi levéltár összeírásaiban kereste mag. E nevek történelmileg igazolt személyeikkel való azonosítása még a jövő kutatás feladata. Hogy ez a kutatás szalmára járt útira vezet, bizonyítja a szigeti lakósok és Zrínyi főkapitányi hadai összeírásának ez irányú hasznosítása.