Battle of Moslavina - 1562

Battle of Moslavina

On March 10, 1562, Zrinski learns from captured Turks that Arslan-bey (Yahyapasha-zade), the governor of Pozega, received orders to build two fortifications; at Moslavina on the Drava and near the village of Sveti Gjura (Saint George) and also received money to pay for soldiers to man the fortifications.  The Ottoman objective is to block the Drava River and prevent soldiers from Sziget raiding the river traffic, taking supplies and taxing lands downriver. On March 13 Zrinski writes to Palatine Nadasdy that Arslan-bey has gathered the agas and commanders from the neighboring regions at Osijek and from there they will move to Valpovo.  After assembling a large army and conscripting a great multitude of rajah (peasants) from Bosna and Turkish held lands in Croatia and Slavonia Arslan begins to move on his goals. While the rajah are taken to the designated places in Moslavina region to build the fortifications under the command of the Turkish engineers Arslan goes with his army to the Drava River to stand in the way of the Christians in case they attempt to harass his people in their work.

Nemeth Bela - Before the siege

Szulejmán Szigetvár ellen.

source link

Szulejmánnak, e hatalmas török császárnak nevét a magyar történetírásban két alakban használják, u. m.: Szulejmán és Szolimán. E név tulajdonkép a héber Salamonnak felel meg és mi helyesebbnek tartjuk, ha e nevet a bevett szokások szerint akként használjuk, a hogy azt a törökök ejtik ki, azaz Szulej- mán-nak. Miksa királynak mindjárt uralkodása elején komolyan kelle gondolkoznia afelett, minő álláspontot foglaljon el a török hatalommal szemben, melynek az évi adót a kormány pénztelensége miatt már két év óta nem fizették. Szulejmán kérdést intézett Bécsbe, mit akarnak: békét-e, vagy háborút, vagyis meg akarják-e fizetni a porta évi járulékát, vagy pedig felmondottnak tekintessék a békeszerződés ? A király erre összehívta a német s magyar főurakat és velük együttes haditanácsot tartott. — A tanácsosok nézetei igen eltérőek voltak, csak Zrínyi Miklós volt, ki a porta ellen egy nagyobb háború megkezdését indítványozta, azt hozván fel, hogy a jelen békeállapot semmiben sem különbözik a háborútól, melyben az egyes bégeknek a magyar népségen elkövetett zsarolásai a magyar nemzetet egészen felemésztik. Istvánfy egész terjedelmében közli e beszédet.