Ortelius Redivivus Et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs

Source - Ortelius Redivivus Et Continuatus, Oder Der Ungarischen Kriegs

Anno 1566.

Nachdem auch Ihre K.  M.  auß allen Umbständen nicht anderst schliessen kunte dann dz sie mit ihrer Macht und Volk dem Solymanno nicht zu vergleichen: Suchete sie derowegen ihre Zuflücht in massen ihre Vorfahren vom löblichen Hauß Oesterreich gethan zum Römischen Reich beschrieb einen Reichs-Tag gen Augspurg welcher am 31.  Januarij seinen Anfang genommen.  Und ob wol derselbe wegen deß Schwedischen und Danischen Kriegs auch wegen der Zwyspalt zwischen den 2.  Gebrüdern Herzogen von Sachſen Johann Friderichen und Wilhelm wiederumb auff geschoben ward.  Jedoch und weil die grosse Gefahr deß bevorstehen den Türcken zugs vor der Hand haben die Reichs Fürsten und Stände deß Römischen Reichs Ihrer

Selanik Mustafa na Hrvatski

Selanik Mustafa

Molnar Imre
Krug prijatelja
1979



UVOD U to nisam ulazio s namjerom da steknem englesko kraljevstvo! "

Opsada Szigetvára 1566. ima vrlo bogatu literaturu u zemlji i inozemstvu. Često su se njime bavili turski, njemački, francuski, hrvatski autori. Kampanja sultana sultana iz 1566. godine, tijekom koje je također zaposjela Szigetvár, najopsežnija je i detaljnija u Mađarskoj: Ferenc Salamon: Prvi Zrínyiek c. pisao je svoje djelo u drugoj polovici prošlog stoljeća. To je također značajka ovog velikog djela, kao u djelima bivših djela - na primjer, Forgách, Lstvanlfy, Bizar, Ortelius, Fessler, Hammer - koji se u velikoj mjeri oslanja na djelovanje njegovih prethodnika. Uobičajena je praksa da današnji povjesničari prihvate nalaze prethodnika kao činjenice, rijetko ili površno dopire do izravnih izvora. Također je ponekad slučaj da se izravne bušotine ponekad pogrešno tumače ili šute i tako nasljeđuju od stvaranja pogrešaka i zabluda. Evo primjera: loseph Hammer Die Geschichte des osmanischen Reiches c. U svom djelu nekoliko puta upućuje na opis povjesničara opsade Szabadanyija, koji je buntovnik, često citira, ali je lako uhvatiti tihu kaznu. Kada se Selanik Mustafa bavi Ibrahimovim tumačem iz zarobljenog arhipelaga Szigetvár do Zrínyijevog novca i bogatstva, on citira hrabru reakciju onih koji kažu ". , , Da nas vatra nije iznenadila, ne biste uzeli ovaj dvorac za mnogo više bitke. Njemačka vojska je bila prljava. , Međutim, potonju rečenicu tražimo uzalud u Hammernu, premda je upravo on citirao prethodne, a potraga za izravnim bunarima i njihova površna i pristrana interpretacija ne daju nam uvijek posve vjerodostojnu sliku stvarnosti. Prigodan prijam šestog izdanja Kruga Szigetvári Várbaráti, koji je objavio Sámuel Budina o opsadi Szigetvára 1566. godine, potaknuo nas je da ponovno objavimo izravni izvorni rad o opsadi Szigetvára. Opis turskog povjesničara Mustafe Ephena, Musztala Szelanikija, kako kaže njegov prethodnik, rođen je u Solunu.

Szelaniki Musztafa - Leirasa Szigetvar Ostromarol

Szelaniki Musztafa

Leirasa Szigetvar Ostromarol 

Molnar Imre

Várbaráti Kör

1979

BEVEZETŐ En azzal a szándékkal zárkóztam be ide, hogy Engürüsz királyságát megszerezzem!"

Szigetvár 1566. évi ostromának itthon és külföldön is igen gazdag irodalma van. Török, német, francia, horvát szerzők gyakran foglalkoztak vele. Szulejmán szultán 1566. évi hadjáratát, amelynek során Szigetvárt is elfoglalta, nálunk a legalaposabban és legrészletesebben Salamon Ferenc: Az első Zrínyiek c. munkájában írta meg a múlt század második felében. Erre a hatalmas munkára is jellemző az, mint a korábbi művekre - például Forgách, lstvánlfy, Bizar, Ortelius, Fessler, Hammer történeti munkáira - hogy nagy mértékben támaszkodik az elődök feldolgozásaira. A mai történetíráknál is bevett szokás, hogy tényként fogadják el az elődök megállapításait, ritkán vagy csak felületesen nyúlnak vissza a közvetlen forrásokhoz. Az is előfordul, hogy a közvetlen kútfőket néha helytelenül értelmezik vagy lényeges adatokat elhallgatnak, és így a tévedések, megtévesztések nemzedéről nemzedékre öröklődnek. Ennek igazolására szolgáljon itt egy példa: loseph Hammer Die Geschichte des osmanischen Reiches c. művében többször hivatkozik a szigetvári ostrom szemtanújának, Szelaniki töröld történetírónak leírására, gyakran idézi is, de könnyen rajtakaphatjuk, hogy elhallgat egy sokat sejtető mondatot. Amikor ugyanis Szelaniki Musztafa arról ir, hogy lbrahim tolmács az elfogott szigetvári vitézektől Zrínyi pénze és vagyona iránt puhatolódzik, azoknak bátor válaszát szó szerint idézi: ,, . . . Ha a tűz nem lepett volna meg bennünket, ti e várat el nem foglaltátok volna még sokkal több harc árán sem. A német sereg piszkosan viselte magát. . .". Ez utóbbi mondatot azonban hiába keressük Hammernél, holott az előzőket pontosan idézte. A közvetlen kútfők fel nem keresése, illetve azoknak felületes és elfogult értelmezése azt eredményezi, hogy nem mindig kapunk teljesen hű képet a valóságról. Napjainkban megnövekedett az érdeklődés az eredeti történelmi dokumentumok iránt, az olvasók saját maguk szeretik ezeket értelmezni. A Szigetvári Várbaráti Kör 6. sz. kiadványának a Budina Sámuel által Szigetvár 1566. évi ostromáról irt históriájának kedvező fogadtatása arra ösztönzött bennünket, hogy ismét megjelentessünk Szigetvár ostromáról egy közvetlen forrásmunkát, az ugyancsak szemtanú Szelaniki Musztafa efendi török történetíró leírását. Szelaniki Musztala - amint ezt előneve is jelzi - Szalonikiben született.

Zrinyi Miklos a Szigetvari Hos

Zrinyi Miklos a Szigetvari Hos

Sebestyen Gyula,1896

HATODIK FEJEZET.
Zrínyi elégedetlensége és elzárkózása Szigetvárba.
Miksa király tanácskozásra hívja az urakat Becsbe : béke legyene- vagy háború a törökkel'? — Zrínyi a háború mellett szól, (le leszavazzák. — Ingerülten távozik Becsből, meghúzza magát otthon, neheztel a királyra s duzzog; a dolgok folyása sehogy sincs Ínyére; végre elégiiletlensége kitör,kihívó módon lemond minden hivataláról s ujjat húz Miksával. — A török háború e közben megindul ISüli-ban; Zrínyi kedvetlenül zárkózik Szigetvárba, miután a király s az események rákónyszorítetfék.

Hassan Elkjäfi "über die Art und Weise des Regierens".

ILLYRISCH-ALBAMSCHE

FORSCHUNGEN

ÜNTEB MITWIRKUNG VON PROFESSOR DR. KONSTANTIN JIRECEK,

PROFESSOR DK. MILAN VON SUFFLAY, SEKTIONSCHEF THEODOR

IPPEN, PROFESSOR E. C. SEDLMAYR, ARCHIVAR DR. JOSEF IVANIC,

WEILAND EMMERICH VON KARACSON, K. UNO. SEKTIONSRAT BELA

PECH UND KARL THOPIA

ZUSAMMENGESTELLT

VON

Dr. LUDWIG VON THALLÖCZY.

I. BAND.

MIT EINER LANDKARTE.

VERLAG VON DUNCKER & HÜMBLOT

MÜNCHEN UND LEIPZIG

1916.

Eine Staatsschrift des bosnischen Mohammedaners

Molla Hassan Elkjäfi „über die Art und Weise des Regierens".

A state book of the Bosnian Mohammedan
Molla Hassan Elkjäfi "on the way of governing".

Von Emmerich v. Kardcson und Dr. Luswig v. Thalloczy.

Battle of Moslavina - 1562

Battle of Moslavina

On March 10, 1562, Zrinski learns from captured Turks that Arslan-bey (Yahyapasha-zade), the governor of Pozega, received orders to build two fortifications; at Moslavina on the Drava and near the village of Sveti Gjura (Saint George) and also received money to pay for soldiers to man the fortifications.  The Ottoman objective is to block the Drava River and prevent soldiers from Sziget raiding the river traffic, taking supplies and taxing lands downriver. On March 13 Zrinski writes to Palatine Nadasdy that Arslan-bey has gathered the agas and commanders from the neighboring regions at Osijek and from there they will move to Valpovo.  After assembling a large army and conscripting a great multitude of rajah (peasants) from Bosna and Turkish held lands in Croatia and Slavonia Arslan begins to move on his goals. While the rajah are taken to the designated places in Moslavina region to build the fortifications under the command of the Turkish engineers Arslan goes with his army to the Drava River to stand in the way of the Christians in case they attempt to harass his people in their work.

Nemeth Bela - Before the siege

Szulejmán Szigetvár ellen.

source link

Szulejmánnak, e hatalmas török császárnak nevét a magyar történetírásban két alakban használják, u. m.: Szulejmán és Szolimán. E név tulajdonkép a héber Salamonnak felel meg és mi helyesebbnek tartjuk, ha e nevet a bevett szokások szerint akként használjuk, a hogy azt a törökök ejtik ki, azaz Szulej- mán-nak. Miksa királynak mindjárt uralkodása elején komolyan kelle gondolkoznia afelett, minő álláspontot foglaljon el a török hatalommal szemben, melynek az évi adót a kormány pénztelensége miatt már két év óta nem fizették. Szulejmán kérdést intézett Bécsbe, mit akarnak: békét-e, vagy háborút, vagyis meg akarják-e fizetni a porta évi járulékát, vagy pedig felmondottnak tekintessék a békeszerződés ? A király erre összehívta a német s magyar főurakat és velük együttes haditanácsot tartott. — A tanácsosok nézetei igen eltérőek voltak, csak Zrínyi Miklós volt, ki a porta ellen egy nagyobb háború megkezdését indítványozta, azt hozván fel, hogy a jelen békeállapot semmiben sem különbözik a háborútól, melyben az egyes bégeknek a magyar népségen elkövetett zsarolásai a magyar nemzetet egészen felemésztik. Istvánfy egész terjedelmében közli e beszédet.